„Gazdagon megáldom eleséggel, szegényeit jól tartom kenyérrel.“ (132. zsoltár 15. vers)

Isten iránti hálával szeghetjük meg 2023-ban is az új kenyeret otthonainkban. A megtört, megszegett kenyérben benne van az áldás íze, a gondviselés zamata, az ember munkájának gyümölcse és hálaadó imádsága is.

A mindennapi kenyér ajándék, melyben az Isten ígérete válik kézzel foghatóvá, ahogyan a több ezer éves zsoltárversből is hangzik felénk. Évezredeket átívelő isteni ígéret a mindennapi kenyér, melyben felismerhetjük Isten szeretetét, ahogyan gazdagon osztja szét az ember számára a földi élet tápláló javait. Isten nem szűken mér, gazdagon ad, ez az Ő egyik isteni alaptulajdonsága.

Mégis sokszor hangzik a számonkérés Isten felé, hogy miért is van annyi éhező a világban? Ilyenkor forgassuk szívünkben ezt a zsoltárverset, mondjuk el válaszként, majd kérdezzünk vissza, ahogyan Jézus is szokott: „Barátom, te mit tettél azért, hogy ne így legyen? Mit gondolsz, mit rontott el az ember, hogy a szegények mindennapi kenyere hiányzik?“

Új kenyér ünnepe alkalmából forgassuk szívünkben és hálaadással köszönjük meg a mindennapi kenyér ajándékát! És egyről ne feledkezzünk meg: a tizedről, az Istennek járó tizedről a mindennapi kenyér tekintetében sem!

Hiszen ha megélhetjük azt az isteni ígéretet, hogy „gazdagon megáldott eleséggel“, akkor azt az Istennek járó, a nekünk ajándékozott javainkból visszajáró tizedet adjuk oda hálaadással és bőkezű adakozással. Nem azért, mert Istennek erre szüksége van, hanem azért, hogy beteljesülhessen a zsoltárvers második része is: a szegények is megtapasztalják a kenyérrel jól tartás ajándékát.

Isten tehát megadja a szegényeknek is a mindennapi kenyeret, de lehet azt éppen nálunk helyezte „letétbe“, hogy az Ő meghosszabbított karjaként a földi élethez szükséges mindennapi kenyeret adjuk tovább. Ne mindet, csak a tizedét annak, amit tőle kaptunk! Akkor jut bőven mindenkinek és már nem fogjuk kérdezni, hogy miért van annyi éhező a világban?!

Akkor hálát adunk Istennek, mert gazdagon megáldott eleséggel minket, családunkat, szeretteinket és hálát adunk, mert megtapasztaljuk azt is, hogy a szegényeket is jól tartja kenyérrel. És akkor már nem kérdezünk számonkérőn, hanem hálát adunk azért is, amit Jézus nekünk mondani fog ama napon:

„Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek az országot, amely készen áll számotokra a világ kezdete óta. Mert éheztem, és ennem adtatok ...

Bizony mondom nektek, valahányszor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg.“ (Máté 25,34-35,40)

Isten áldása legyen az otthonainkban és templomainkban megtört mindennapi kenyér ajándékán!