A gyülekezet tagjai nevében 90. életévéhez szívből gratulálunk!
2023. június 25-én az istentiszteleten Istennek adunk hálát életéért, példaértékű szolgálatáért és köszöntjük fel őt a hagyományos nyári gyülekezeti ünnepség keretében

2022 őszén felkértem Soós Zsuzsanna 90. életévében járó mérnökasszonyt, hogy az 56-os megemlékezést tegyük személyessé a gyülekezet körében és ossza meg velünk visszaemlékezését arról, hogy hogyan vettek részt végzett egyetemistaként férjével az 56-os forradalomban, mesélje el a menekülésük történetét és az új életük indulását Ausztriában. A felkészülések során merült fel, hogy 1957-től mennyi területen végezte azt az áldásos és eredményes munkát férje mellett, aminek köszönhetően – többek között – a magyar református egyházi élet megmaradt és folyik tovább. Egy megjegyzése ütötte meg a fülemet, ami arra indított, hogy a Nagyköveti díszoklevélre őt javasoljam: Soós Zsuzsanna azt mondta, hogy „valójában ezt a szolgálatot nekem senki nem köszönte meg...“ Úgy gondolom, hogy a Nagyköveti Díszoklevél méltó köszönet lenne az eredményes és példaértékű szolgálatot végző 90. életévében járó mérnökasszony részére, aki 1957-től a kétezres évek elejéig a bécsi szórványmagyarság körében elkötelezetten dolgozott.

Soós Zsuzsanna mérnökasszony 1956 karácsonyán menekült férjével, nt. Soós Mihály református lelkipásztorral Ausztriába. 1957. januártól nt. Soós Mihály fél évszázadon át szolgált Ausztriában, ill. Bécsben a magyar reformátusság között. Felesége nem csupán a „lelkészfeleség“ kötelezettségeit vállalta magára, hanem a háttérmunkában teljes vállszélességgel részt vett, támogatva férje szolgálatát és azon munkálkodott, hogy a magyar református szolgálat eredményesen folyjon az 56-os magyar menekültek között, majd az erdélyi menekültek körében, egészen 2008-ig.

Soós Zsuzsanna mérnökasszony, református lelkipásztor férje aktív gyülekezeti munkát végzett több feladatkört ellátva, vezetve. A teljesség igénye nélkül az alábbi egyházi szolgálatokban végzett eredményes munkát: 30 évig (1957-től) kántori szolgálat az istentiszteletek alkalmán; az AMRLSZ pénzügyi helyzetének kézben tartása, pénztárosi feladatok betöltése, teljeskörű adminisztráció végzése; egyházi és kulturális előadások, nemzeti ünnepek alkalmából megemlékezések, gyülekezeti kirándulások, a közösséget erősítő találkozók szervezés; 1960-70 között „SÓ“ (Ti vagytok a föld sója) néven az ausztriai magyar reformátusság számára férjével együtt egyházi jellegű újságot szerkesztése, címlapok tervezése, a kiadás szervezése; férje javaslatára elindított és az angol nyelvű gyülekezettel összefogva 30 éven át erdélyi gyermekotthonoknak, református gyülekezeteknek segélyszállítmányok szervezése és megvalósítása. A segélyszállítmányok gyűjtésében és eljuttatásában kísérőként is részt vett 28 éven át. Az átadások mellett erdélyi magyar asszonyoknak tartott felvilágosító előadásokat a nőket érintő témákban.

Soós Zsuzsanna1957-től teljes állásban elismert építészmérnökként dolgozott nyugdíjazásáig, családanyaként két gyermeket nevelt, míg férje évtizedekig Ausztria különböző területein végezte lelkészi szolgálatát; mindezek mellett Zsuzsanna a magyar református egyházi élet szervezésében a fenti feladatköröket ellátta és eredményesen végezte a gyülekezet mukacsoportjában résztvevő szolgatársakkal közösen.