Mert tetszett a Teljességnek, hogy benne lakjék, és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent a földön és a mennyben úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által.
(Kolossé levél 1,19-20)

Békétlen idők és események között köszöntöttek ránk idén Nagyhét üdvtörténeti napjai. A bizonytalanságok fellege árnyékolja be hétköznapjainkat, melyek aggodalmai, félelmei, fájdalmai között érkezünk el húsvét ünnepéhez. Ebben a békétlen világban álljunk oda lélekben a nagypénteki kereszt alá, engedjük be ünnepünkbe és életünkbe a nekünk is békességet szerző, értünk is vérét áldozó Békesség Fejedelmét.

Áll a Krisztus szent keresztje elmúlás és rom felett,
Krisztusban beteljesedve látom üdvösségemet.

A Golgotán felállított kereszt emberi oldalról nézve a békétlenség, a zúgolódás, az Isten elleni lázadás, a „saját igazam érvényre juttatása” lelkületének a szimbóluma. A Koponyahegyen felállított kereszt az Isten oldaláról nézve a bűn miatt felhalmozott megfizethetetlen adósság eltörlésének, a kegyelem kiáradásának, az elesett, elveszett, menthetetlen ember megmentésének, az Isten és az ember közötti kapcsolat helyreállításának, a békéltetésnek és a békességnek a szimbóluma.

A nyomorúságos idők kihívásai és nehézségei között rajtunk múlik, hogy húsvét üdvtörténeti üzenetét miként szemléljük, fogadjuk és engedjük, hogy áthassa az ünnepet és életünk mindennapjait. Isten szeretetből fakadó rendelése alapján Jézus kereszthalála a megbékélést kínálja ma is nekünk, a keresztfán kiontott vére békességet szerzett a földön és a mennyben. A 21. század emberéletet fenyegető bizonytalanságainak fellegei felett az idei ünnepen is azt az üzenetet hordozza a békéltetés keresztje, hogy az értünk szenvedett Krisztusra feltekintve átélhetjük, megtapasztalhatjuk azt a békességet, mely ma is minden ember vágya.

Bánt a sok gond, űz a bánat, tört remény, vagy félelem:
Ő nem hágy el, biztatást ad: Békesség van én velem.

A keresztfán megváltásunk áldozatát elhordozó Jézus halálkiáltásainak árnyékában az élet fénye ragyog fel és árad ránk. Az ember számára érthetetlen és felfoghatatlan isteni titok, de befogadható és megélhető jézusi békesség! A világ békétlenségének összes bánata, megtört reménye, félelme, átka ellenére, a békéltetés keresztjénél ma is mi mindannyian békességet találhatunk.

Boldogságnak napja süt rám; jóság, fény jár útamon;
A keresztfa ragyogásán fényesebb lesz szép napom.

Nagypéntek fájdalmából fakadó békesség és a húsvéti üres sír öröme töltse be az ünnep napjait otthonainkban, szeretteink körében, a gyülekezetek közösségében, egyházunkban és világunkban!

Áldássá lesz ott az átok, megbékéltet a kereszt;
El nem múló boldogságod, békességed ott keresd!
(Református énekeskönyv, 230. dicséret 1-4. versek)

Áldott ünnepvárást és húsvéti ünnepszentelést kívánok!