„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel.”
(Apostolok Cselekedetei 2, 1-4a)

A Szentlélek Isten a Szentháromság egyik isteni személye, akinek a világba belépő működése nem Pünkösddel kezdődött, mint ahogyan Jézus világba történő munkája sem Karácsonnyal. A Szentháromság Isten teremtő, életet adó, szeretet által formáló hatalma már a Szentírás legelső lapján, a világ keletkezésének legelső mozzanatában együtt munkálkodik, együtt dobban az isteni szív a teremtés hajnalán.

„A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött.” (1Mózes 1,2.)

A Szentlélek Isten ott van a teremtésben ugyanúgy, mint az Ószövetségben a „Csontok-völgyében”, mely a választott nép kiszáradt, elpusztult létét ábrázolta ki. Mikor már maga a nép és a világ is lemondott róluk, akkor a lélek által Isten megragadta Ezékielt, elhívott prófétáját és parancsba adta neki, hogy prófétáljon e csontokról, így szóljon az elhalt, kiszáradt csont-temetőben levőkhöz:

„Ti, száraz csontok, halljátok az Úr igéjét! Így szól az én Uram, az Úr ezekhez a csontokhoz: Én lelket adok belétek, és életre keltek. Én tehát prófétáltam, ahogyan megparancsolta nekem. Akkor ezt mondta nekem: Prófétálj a léleknek, prófétálj, emberfia, és mondd a léleknek: így szól az én Uram, az Úr: A négy égtáj felől jöjj elő, lélek, és lehelj ezekbe a megöltekbe, hogy életre keljenek. … Lelkemet adom belétek, életre keltek…” (Ezékiel 37, 1-14 válogatott versek)

Isten a halott mozdulatlanságból, a kiszáradt csontokból életet teremt – újra. A kiszáradt és elveszett reménység a lélek által megelevenedik.

Ezt a megelevenítő, mozdulatlanságból kimozdító lelket ígérte meg Jézus az övéinek is, mely a mennybemenetele utáni 10. napon kitöltetett a félelemtől, bizonytalanságtól, miértektől megbúvó és bezárkózó tanítványokra. Szélzúgás és tűznyelvek kísérték a Lélek kitöltetésének csodáját, mely a félelemtől megbénított szíveket újra Jézusért, az evangéliumért dobogóvá tette, bátorságot öntött beléjük, és mint egykor Ezékiel a Csontok-völgyében, úgy Péter és társai Jeruzsálem főterén bátran hirdették az evangéliumot, a megváltás örömüzenetét a Lélek ereje által. Ekkor indul útjára az egyház, mint üdvtörténeti teremtett valóság, hogy benne a Szentlélek jóra vezérlő ereje által az idő folyásában és a történelem idejében az Isten újszövetségi népe egybegyűjtessék, hogy mikor ennek a világnak az ideje lejár, és az egyház missziója célhoz ér, az összegyűjtöttek serege az örök élet boldogságában, Istennél lelje meg a hazatalálás örömét.

Ahol az Isten Lelke kiárad, ott nem marad mozdulatlan a világ! Ezért a megelevenítő lélekért imádkozzunk mi is a 21. század lelkileg sivataggá száradt világa felett, hogy Isten újjáteremtő Szent Lelke által a megszáradt csontok, kiégett lelkek az éltető forráshoz, az örök élet vizéhez jutva életre keljenek és áldják a megelevenítő Istent.