Jézus azonban hangosan felkiáltva kilehelte lelkét. Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt. Amikor a százados, aki vele szemben állt, látta, hogy így lehelte ki lelkét, ezt mondta: „Bizony, ez az ember Isten Fia volt!”
(Márk evangéliuma 15,37-39)

Nagypéntek - Isten üdvözítő szeretetének emberszíveket és világot megmozdító ünnepe. Jézus Krisztus, az Isten Fia a Golgotán elhordozza a bűn ítéletét a bűnös ember helyett. Egyedül, elhagyottan, összetörve győz a kereszten az Úr.

Hol vannak a tanítványok? Hol van a virágvasárnapi üdvözlő sereg? Hol vannak az őt követők? Akiket meggyógyított, megmentett, tanított, megsegített? Hol van az ember, mikor az Isten Fia elhordozza érte is bűn zsoldját?

Hol vagy Te, mikor Nagypéntek gyászában üzen számodra is a golgotai kereszt?

Testvérem! Egy évben legalább egyszer jó megállni a nagypénteki kereszt alatt, meghallani Jézus hét szavát a kereszten. Megérteni, hogy megváltást adott számodra az a tökéletes engesztelő áldozat, melyet Jézus Krisztus mutatott be a keresztfán.

A kereszt alatt mindenkor sok a kételkedő, a tagadó, a gúnyolódó, akik nevetség tárgyává teszik az érette szenvedőt! Gyalázatos emberi magatartás és alázatos isteni szeretet ütközik a kereszt alatt. Az őt gyalázók, tagadók, gúnyolók felé ma is Jézus ezzel a szeretettel szól: „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”

De van ott a kereszt alatt még valaki: egy pogány százados, aki végzi a beosztott szolgálatát, talán együtt nevetett a csőcselékkel, talán ő is osztozott Jézus ruháiból, talán ő is gúnyolta őt. Egyszer csak valami történt, mert ez a hitetlen ember az, aki hitvallásként mondja el a kereszt alatt: „Bizony, ez az ember Isten Fia volt!”

Ezzel a bizonyossággal álljunk meg mi is Nagypéntek csendjében, lélekben a Golgotán, a kereszt alatt és valljuk meg hittel, hogy Jézus Krisztus Isten Fia Megváltó! Aki megváltott, megszabadított a bűn és a halál rabbilincseiből és harmadnapon az üres sír titka tárul elénk: a halál feletti győzelem, a feltámadott Krisztus diadala!

Ezzel a reménységgel ünnepeljük a halálon is győzedelmes Urat, aki ezt mondja:

„Halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké!”

Áldott ünnepvárást és húsvéti ünnepszentelést kívánok!

Lelkipásztori üdvözlettel,
Karvansky Mónika
református lelkipásztor