Pünkösdi csodára várva
„Ha pedig annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, akkor az, aki feltámasztotta a Krisztus Jézust a halottak közül, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által.”(Római levél 8,11. v.)
Pünkösd, a Szentlélek kitöltetésének ünnepe, az egyház születése. Pünkösdkor időben és térben útjára indult az egyház azzal a céllal, amit Jézus mennybemenetele előtt örökségként és feladatként tanítványainak meghagyott: „Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, … , sőt egészen a föld végső határáig.” (ApCsel 1,8). Miután Jézus felemeltetett a mennybe, a kitöltetett Szentlélek kísérte a tanítványokat, munkálta az egyház születését és terjedését a föld végső határáig. A Szentlélek kitöltetésének napján, Jeruzsálem főterén az apostolok bizonyságot tettek a Lélek ereje által a megfeszített és feltámadott Krisztusról, 3000 ember hitt és megkeresztelkedett!
Bizony régen volt! Vajon 2017-ben, a Reformáció 500. jubileumi évében, mit jelent számunkra pünkösd ünnepe? Emlékezés csupán erre az isteni üdvtervben beteljesült ígéretre, vagy egy egyháztörténeti eseményre? Esetleg ennél sokkal több? Te Testvérem, megélted már a személyes pünkösd újjáteremtő erejét? Pünkösd személyes eseménnyé kell, hogy váljék minden ember életében! Pünkösd nem azért van, hogy emlékünnepet ülj, nem azt jelenti csupán, hogy az apostolok bizonyságtételére hitt és megkeresztelkedett 3000 ember, hanem pünkösd azért van, hogy te légy a 3001-ik! Jézus mondja: „Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.” (János 3,5.v.)
Testvérem, légy te a mindenkori 3001-ik! „Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk!” (ApCsel 2,39). Hatalmas isteni ígéretek birtokában, Isten elhívott gyermekeiként a 2000 évvel ezelőtt teremtetett és útjára indított közönséges keresztyén anyaszentegyházról hittel tehetünk vallást a Reformáció 500. jubileumi évében a Heidelbergi Káté egyik kérdés-feleletével:
Hiszem, hogy Isten Fia a világ kezdetétől annak végéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által magának gyülekezetet gyűjt egybe, azt oltalmazza és megőrzi. És hiszem, hogy annak én is élő tagja vagyok és örökké az is maradok!
Tapasztaljuk meg pünkösd csodáját személyesen, legyünk a Lélek által vezetett isten-gyermekek, akik a fiúság lelkének ajándékával hittel kiáltjuk: Abbá, Atyám!
A Szentlélek Úr Isten vezéreljen mindnyájunkat az Ige által és vezessen el az igaz hitre, és egykoron majd a színről színre látás világosságába! Ámen.
Karvansky Mónika, református lelkipásztor
* * * * *