2014. októberében immár hagyományosan az „Október a reformáció hónapja” címmel prédikációsorozat keretében foglalkozunk hitünk, vallásunk, egyházunk kérdéseivel az ige fényében. Idén egyházunk két sákramentumáról, szentségéről szólnak majd a prédikációk.

Református egyházunk két sákramentumot ismer, a keresztséget és az úrvacsorát.

Mit is jelent a sákramentum? A „sacramentum” latin szónak az eredeti jelentése „hűségeskü.” A katonák hűségesküjét jelentette, mellyel elkötelezték magukat a szolgálatra. Az egyházi jelentésében a hívő keresztyén is elkötelezi magát az Istenben hívő és Istennek szolgáló életre.

Egyházunk felfogása és vallása szerint a sákramentumnak három jellemző vonása van:
1. A sákramentum Jézus Krisztus rendelése.
2. Kell külső, látható jel, amely kiábrázolja azt a hittitkot, amit a sákramentum velünk közöl a látható jegy és a Szentlélek által. Ez a keresztségben a tiszta víz, az úrvacsorában a kenyér és a bor.
3. Az üdvösség ígérete fűződik a szent cselekményhez.

Prédikáció-sorozat – Keresztség és az úrvacsora sákramentuma

„Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek, és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Máté 28,18-20)

2014. október 12.	„Ne félj, mert megváltottalak!” - A gyermekeit néven szólító Isten
2014. október 19.	„Érted is, amit olvasol?...Íme, itt a víz!”– Fülöp és az etióp kincstárnok
2014. október 26.	„Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” - Az úrvacsora ígérete
2014. november 9.	„… felkelt a vacsorától,… és elkezdte a tanítványok lábát mosni.”

Isten szövetségébe tartozunk

„E pohár amaz új szövetség az én vérem által…”
(1Kor 11,25b)

A keresztség sákramentuma név szerint pecsétel el mindnyájunkat abba a szövetségbe, melyet Jézus Krisztus szerzett nekünk golgotai halálával.

Az úrvacsora sákramentuma megerősít hitben mindnyájunkat abban, hogy a kegyelem pohara jelenti számunkra az új szövetséget Jézus Krisztus vére által.

Isten e két szentség által is közli velünk, hogy az Ő szövetséges népéhez tartozunk. Krisztus által elfogad „amint vagyunk, sok bűn alatt” és befogad abba a szent szövetségbe, melyet az emberrel kötött.

Legyünk méltók Isten szent szövetségéhez, és mint hozzá tartozó gyermekei alázattal éljünk azokkal a szent ajándékokkal, amelyeket a sákramentumokban nekünk ad. Mindig juttassa eszünkbe a keresztség és az úrvacsora szentsége Istennek azt a hatalmas ígéretét, amelyek által emlékeztet minket arra, hogy „Ha mások megfeledkeznek is, én nem feledkezem meg rólad! Íme, tenyerembe véstelek be, markomba metszettelek…”
(Ézsaiás 49-14-16a)