Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat

Nagypéntek - Húsvét

Karvansky Mónika

Nagypéntek - Jézus keresztre feszítése

„Meghal a jó, ki hűség volt s alázat,
Az él, ki Isten bántására lázadt,
A vétkes ember sértetlen, s bilincsben
Ott áll az Isten.

„Ó mérhetetlen szeretet, csodás hit,
Amely a kínok zord útjára rávitt!
Én vígadozva élek és örömben,
Te kín-özönben.”
(RÉ 340.dicséret 5-6.v.)

„Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt. Senki sem veszi azt el éntőlem, hanem én teszem le azt magamtól. Van hatalmam letenni azt és van hatalmam ismét felvenni azt: ezt a küldetést kaptam az én Atyámtól”
(János evangéliuma 10. rész 17-18.vers)

A 2000 évvel ezelőtti Nagypéntek kitörölhetetlen fordulópontja a világnak és az ember életének. A Golgota hegyén álló kereszt azt üzeni a 2014-es esztendőben Nagyhéten nekünk, hogy Jézus Krisztus, Istennek Fia önként vállalta a kereszthalált. Hűségesen végigjárta az Atyától kapott küldetés útját. Jövendölések, próféciák, az Isten ígérete teljesedik be Nagypénteken, az átok fáján.

Elvégeztetett!

Kiáltja bele Jézus a világba és az emberi szívekbe. A tökéletes áldozat, amelyet Isten elfogad a bűnért, megtörtént. Ehhez ember hozzátenni semmit nem tud.

„…az ő akarata szentelt meg minket Jézus Krisztus testének feláldozása által egyszer s mindenkorra.”
(Zsidókhoz írt levél 10. rész 10. vers)

Nagypéntek Jézus Krisztus váltsághalála által számunkra is a megváltást, a bűnbocsánatot és megszentelődést hozta el – így kötött új szövetséget Isten az övéivel.

Megüresített szívvel fogadjuk el a megváltás ajándékát megemlékezvén az úri szent vacsorában is Istennek szeretetéről, melyet az Ő Fiában mutatott meg minékünk.

Húsvét - Jézus Krisztus feltámadása

„Jézus, ki a sírban valál, általad megholt a halál.
Az élet pedig feltámadott, mert szent tested meg nem rothadott.
Él a Jézus, a mi fejünk, keresztyének énekeljünk!
Ülvén húsvét ünnepeket, új győzedelmi éneket!” (RÉ 347. dicséret 1. vers)

„Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincsen itt, hanem feltámadott!”
(Lukács evangéliuma 24. rész 6. vers)

Húsvét hajnalán, mikor az asszonyok Jézus sírjához mentek, ezzel az angyali üzenettel találták szembe magukat. Jézus sírja üres volt. Nem volt ott, mert FELTÁMADOTT!

Az ember utolsó ellenségét, a halált győzte le Jézus Krisztus, aki feltámadt a halálból. Diadalt aratott a legnagyobb félelmünk, a vég, a pusztulás, a halál felett és így lett az Életnek Fejedelme az, aki Nagypénteken Isten bárányaként elvette a világ bűneit.

Mi hol keressük Testvéreim a Feltámadott Urat? Az élő Úr Jézus kísér minket életünk útján, mint az Emmausba igyekvő tanítványokat és megmutatja nekünk az igében, a közösségben, a kenyér megtörésében az Ő valóságát. Ez a hitbeli bizonyság pedig kiűz minden félelmet a mi szívünkből és ezért ünnepeljük Őt, az élő Urat, az Életnek Fejedelmét.

Krisztusban üdvösségünk készen áll, mert ő harmadnapon Feltámadott!

Karvansky Mónika, református lelkipásztor

* * * * *